A város rengeteg sokszínű idegenforgalmi látványossággal várja az idelátogatókat. A természeti értékek közül a Marosi ártér, a gyógyiszap és a termálvíz a legjelentősebb, a vendégek a helyi fürdőben élvezhetik jótékony hatásukat. Építészeti értékei között vannak klasszicista, barokk, eklektikus épületek, de a modern építészet is képviselteti magát a Makovecz Imre tervezte épületeivel.
Makó 2004-ben Magyarország legvirágosabb városa verseny első helyezését nyerte el. 2005-ben Európa ezüstérmes virágos városa lett.Gasztronómiai szempontból a makói vöröshagyma nemzetközileg is elismert és keresett termék, az ehhez kapcsolódó termékek (hagymapálinka, hagymás kenyér) szintén növelik a város ismertségét.
LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK
align=left A város főtere Széchenyi tér Szeged, Arad és Hódmezővásárhely felöli utak találkozásánál jött létre. A Széchenyi tér korábbi hangulata Féja Gézát is megragadta, szerinte ugyanis a főtér "oly szép, széles ömlésű, mintha nagy tó volna.
)
A Szeged felöl érkezőket a Korona Szálló impozáns épülete fogadja. A nagytermet magába foglaló középső, kiugró szakasza tömeghatásával, a hozzá épült két szárny harmonikus higgadtságával, kváderozott homlokzatával Makó legszebb eklektikus épületévé teszi.
align=right A Korona előtti téren áll a Hősi emlékmű, amelyet az első világháborúban elesett makói hősök emlékére állítottak. Az emlékmű szobrait Pásztor János (1881-1945) Hódmezővásárhelyen letelepedett szobrász készítette.
)
A szökőkút közelében kialakított pihenőparkban állítják föl Sütő Ferenc pécsi művész hagyma szobrát; a hagymafej kibontott leveleiből magasba szökkenő szár az alapzatra árnyékot vetve jelöli ki a város jeles napjait.
Innen tovább haladva érkezünk el a József Attila Könyvtárhoz, amelyet Batka István Ybl-díjas, makói születésű építész tervezett. A korszerű könyvtárat 1971-ben avatták föl. Belső udvarának hangulatát a szépségében elmerengő Kavicson ülő lány Tóth Valéria 1975-ben fölavatott szobra adja. A Főtér középső háromszögletű terén áll József Attila szobra. Az ifjú költő Makót szellemi szülőföldjének tekintette.
align=left A város monumentális középülete, a városháza eredetileg Csanád megye székháza volt. 1780-ban Vertics József földmérő tervei szerint épült egy klasszicista stílusú megyeháza, de miután szűknek bizonyult, az alapfalak megerősítésével Giba Antal földmérő tervei szerint 1839-ben készült el az új széképület.
)
A városháza előtti téren áll Kossuth Lajos szobra. Makón különösen nagy Kossuth kultusz alakult ki. A helyi képviselő-testület 1861-ben tiszteletbeli taggá, 1887-ben a város díszpolgárává választotta.
align=right A Főtér átépítésekor egyetlen épületnek kegyelmeztek, a Makói Takarékpénztár székházának, a mai Kaszinónak (Széchenyi tér 25.). Csúcsíves ablakaival, tört vonalú kupolájával, konzolon nyugvó zárt erkélyével kellemes hatást kelt. A makói historizmus legszebb világi épülete.
)
A Csipkeházak előtti szoborparkban elsőnek a város nagy fia, Pulitzer József (1847-1911) vonásait megörökítő portrét Kiss Jenő makói szobrász alkotását az újságíró-fejedelem születésének 150. évfordulóján, 1997. április 10-én helyezték el.
A Főtér nyugati felét lezáró régi városháza Koczka Ferdinánd szolnoki építőmester tervei szerint 1854-59-ben épült. Korának romantikus stílusirányzata különösen jól érvényesül a homlokzat középső szakaszán.
A régi városházát keskeny utca választja el a Bérpalotától (Széchenyi tér 8.). Helyén állt a püspök földesúr nagy magtára, a granárium. Kezelője a kasznár volt, így az épületet granáriumnak, kasznárlaknak, kasznári kvártélynak nevezték.
align=left Utunk a városközpontból a Posta és a Hunyadi utcán vezet Makó ősi városrészébe, a reformátusok lakta régi nevén Szentlőrincre. A Posta utcát 1924-ben nyitották. Itt épült föl négy évvel később a díszes oromzatú, neobarokk stílusú Posta-palota. A baloldalon áll a Makovecz Imre által tervezett Hagymaház. Rendeltetése szerint Thalia papjainak temploma.
)
A Hunyadi utcán jutunk el a református ótemplom méltóságteljességet sugárzó épületéhez. A város újjátelepülése óta ez a terület volt a református városrész centruma. A vele szomszédos (Kálvin tér 7.), Bethlen István nevét viselő református polgári fiúiskola a Klebelsberg Kuno iskolaépítés keretében 1927-ben készült el. Ma részét képezi a Kálvin téri Belvárosi Általános Iskolának.
align=right A Szegedi utca, a 43-as főút vezet a Maroshoz. A mai vasúti hidat Kossalka János (1872-1944) műegyetemi tanár tervezte, 1925-ben adták át a forgalomnak. A majálisokat a strandhoz vezető út füves térségén tartják. Az út végén üdülőtelep alakult ki. Itt áll a vadászház. A marosi strand a helybeliek kedvenc fürdőhelye.
)
A Főtérről a katolikusok lakta városrészbe a Szegedi utcán jutunk. A Szegedi utcán elindulva bal oldalon az egykori polgári leányiskola emeletes épülete hívja föl magára a figyelmet, amelyben ma a Belvárosi Általános Iskola ének-zenei tagozata működik.
Ha bekanyarodunk az Árpád utcára, már az egykori katolikus városrészben vagyunk, amelyet Bujáknak neveztek. A Szent István tér jobb sarkán a József Attila Termelőszövetkezet székházát találjuk. Ennek helyén állt egykor a katolikus kántorlak, amelyben 1806-tól 1812-ig a magyar nemzeti színtársulat megteremtője, Kelemen László lakott.
align=left A Szent István téren áll az első szent királyunkról elnevezett plébánia templom. A barokk stílusú műemlék templomot 1772-ben szentelték föl. A templomudvarban, az apszis közelében helyezték el Makó legrégibb a helyiek által kőképnek nevezett műemlék jellegű Szűz Mária szobrot.
)
A teret északról az egykori Klebelsberg Kuno nevét viselő katolikus polgári fiúiskola, a mai Szent István Egyházi Gimnázium és Általános Iskola zárja le. A neobarokk stílusú iskola 1927-33-ban épült.
Aki a népi építészeti emlékek iránt érdeklődik, elsétálhat az Iskola u. 15. számú parasztházhoz, amely tömeghatásában és megjelenésében tisztán őrzi 19. század eleji népi építészeti hagyományainkat.
align=right Az Apafi utcán jutunk el az 1906-ban épült kórházhoz (Kórház u. 2.) és az 1971-ben átadott központi rendelőintézethez. Továbbhaladva a Kálvária utcán, a 30. szám alatt találjuk a Máriás-házat. Az oromzati fülkébe egy festett szobrot helyeztek, amely Máriát, mint napba öltözött asszonyt ábrázolja.
)
Az utca bal oldalán keskeny út vezet a katolikus temetőbe. Az út tengelyében áll az 1829-ben, klasszicista stílusban épült, Szent Anna tiszteletére fölszentelt, műemléki jellegűnek minősített kápolna.
align=left Makó ősi szakrális helye a Kálvária domb, ide jártak a török hódoltság idején a szegedi ferences barátok a katolikus hívek lelki gondozására. Itt áll a város legrégibb épülete, az 1734-ben barokk stílusban emelt, műemlék jellegű kálvária kápolna, melynek néprajzi értékű szakrális kincse az öltöztető Mária-szobor (skapuláré-szobor) és a szentsíri két deszka-katona.
)
Az északnyugati külső városrészeket a Marczibányi tér és a Szép utca köti össze a Főtérrel. A régi városháza mellett épült föl a fürdő. Kútját 1967-ben fúrták, akkori hőfoka 91 °C volt. A makói termálvizet a Szociális és Egészségügyi Minisztérium 1988-ban gyógyvízzé nyilvánította.
A Szép utca felé tovább haladva, a jobb oldali sarkon (a Teleki László u. 5.) épült 1840 körül klasszicista stílusban a Lonovics-kúria. A Teleki utca kellemes hangulatát az árnyas gesztenyefák és a szecessziós polgárházak adják.
A Teleki és a Szép utca sarkán 1928-ban készült el a rendőrkapitányság, mellette (Szép u. 2.) a következő évben neobarokk fölfogásban a mai Galamb József Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola.
align=right A Szép utca végén 1999-ben avatták föl Matl Péter kárpátaljai szobrászművész alkotta Rege a csodaszarvasról játszóteret. Díszítő elemeit Arany Jánosnak hasonló című költeménye alapján a honfoglalás-kori magyar művészet formakincséből merítette.
)
A Főtérről a Csanád vezér téren folytatjuk utunkat. Kossuthról elnevezett széles utca visz Újvárosra. Az utca jobb oldalán (József Attila utca 3.) találjuk a mozit. Előcsarnokában 1998-ban, Páger Antal születésének centenáriumán emléktáblát helyeztek el. Az intézmény ekkor vette föl a Páger Mozi nevet. A József Attila utcán jutunk el a Petőfi parkhoz.
align=left A gimnáziumot 1995-ben építették. József Attila bronz reliefjét, Herczeg Klára alkotását 1979-ben az előcsarnokban helyezték el. A kapu melletti homlokzaton két jeles növendéknek: József Attilának és Erdei Ferencnek, valamint Juhász Gyula tanárnak emléktáblája áll.
)
A Püspöki rezidenciát és kápolnát (Csanád vezér tér 12-14.) Kőszeghy László püspök építtette 1826-ban nyári lakás céljából. A kápolna előtti téren az első makói artézi kút emlékére műkőből kicsinyített medencét készítettek, és itt állították föl a Kossuth utcai öntöttvas kútfigurát.
Befordulva a Barcsay utcába, az 5. sz. alatt találjuk a Páger Antal (1899-1986) emléktábláját. Az új játékstílust teremtő színész szülőháza helyén álló épületet halának 5. évfordulóján jelölték meg márvány táblával.
align=right A Kossuth utca Újvárosra vezet, amely több szakaszban a 19. század első harmadában épült ki. Itt a város egyik alközpontja jött létre templomokkal, iskolákkal, vasútállomással, gyógyszertárral, 48-as olvasókörrel, artézi kutakkal, állatvásártérrel, szatócs boltokkal. Kiosztásakor egy nagy szabad teret is létrehoztak, amelyen később templomok épültek. Az újvárosi református templom már 1882-ben elkészült.
)
Az újvárosi katolikus templomot Szent László tiszteletére 1913-ban Glattfelder Gyula püspök szentelte föl. A Vásárhelyi utca végén, a 89. szám alatt 1977-ben épült föl a hagymakutató állomás, amely az országban a maga nemében egyedülálló létesítmény. Itt végzik az új fajták előállítását és a fajta fönntartást.
align=left A Széchenyi térről az Úri utcán jutunk el a görög katolikus városrész főutcájához, az Erdélyi Vazul utcába. Az Úri utca 4. számú ház helyén állt Pulitzer József szülőháza, ahol 1987-ben, a sajtófejedelem születésének 140. évfordulóján emléktáblát helyeztek el.
)
Tovább haladva, jobbra esik a Templom közben a görög katolikus templom. A barokk stílusú, műemléki jellegű templomot 1778-ban építették. Az Erdélyi püspök utca vezet a görög katolikus temetőbe. A műemlék jellegű, klasszicista temetőkápolnát 1847-ben Erdélyi Vazul püspök szentelte föl.
align=right A leszűkülő Főtér a Megyeház utcában folytatódik. A Megyeház utca bal oldalán, a 4. szám alatt épült föl 1981-ben a József Attila Múzeum. A múzeum udvarán vannak a városi skanzen épületei. A múzeum szomszédságában (Kazinczy u. 6.) található a múzeum irodalmi kiállítóhelye, az Espersit-ház. Az épület folyosója ad helyet a Makói Művésztelep állandó kiállításának.
)
A Megyeház utca az Erdei Ferenc térbe torkollik. Erdei Ferenc szülőháza a 9. sz. alatti épület. Az Aradi utca a népek országútja. Valamikor Dózsa parasztvezér, 1849-ben osztrák, 1944-ben orosz hadak meneteltek rajta.
FÜRDŐKULTÚRA
align=left A Termál- és Gyógyfürdő egy makói fürdő-, élmény- és wellnessközpont, a város legjelentősebb turisztikai vonzereje, egyben az ország egyik gyógyászati centruma. A termálvizet 1988-ban nyilvánították gyógyvízzé. 1963-ban megnyílt az első tisztasági fürdő Makón, a gyógyrészleg 1982-ben indult.
)
1994-ben vízforgatóssá vált a feszített víztükrű medence, 2002-ben megépült az élménymedence Makovecz Imre tervei alapján. Két évvel később átadásra került a csúszda, és a hozzá tartozó érkező medence. 2007-ben Csernyus Lőrinc, Makovecz Imre munkatársa tervei szerint felépült a legújabb tanuszoda komplexum. Vele egy új melegvizes termálkútat is fúrtak, a kültéri medence mellé pedig egy impozáns, fogadóépület is felépült, amelyben lehetőség van úszásra és a wellnesselemek kipróbálására.
ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK
GASZTRONÓMIA
align=right Makó a hagymatermesztők és kereskedők városa volt. A makói vöröshagyma-fajta népi nemesítés magas iskolájának eredményeként született meg, és ma már hungarikum. A makói vöröshagymát minden más vöröshagymától megkülönböztethető jellegű gazdag íz, magas fűszerezési érték jellemzi, felhasználása rendkívül sokoldalú. Szintén kiváló minőségű a makói fokhagyma, amelyről a makói levéltárban őrzött legrégibb irat 1755-ből származik.
)
VÁROSTÖRTÉNET
align=left Makón a kedvező marosi átkelőhelynél már honfoglaló magyarok is települést találtak Velnök (Vönek) néven, ami ószláv nyelven révészt jelent.
)
A települést a XIII. század második felétől a birtokos Makó bánról Makófalvának nevezték. Csak a török uralom alatt rövidül le neve Makóra, ami pogány eredetű utónév (jelentése turk nyelven: dicsőséges).
A XVI. századi török uralomra, a reformáció idejére esik Makó szellemi kibontakozása: Abádi Benedek és Szegedi Kis István hitújító tevékenysége révén a város református esperesi székhely lett. Makó és környéke 1719-1848 között a csanádi püspökök tulajdona, ők telepítették be 1750 körül a görögkatolikus ruszinokat.
align=right Makó 1730-ban Csanád megye székhelye lett, és a XVIII. század utolsó évtizedében jelentős vallásos irodalmi élet zajlott itt. Szikszai György nyitotta meg a sort, akinek "Keresztyényi Tanítások és Imádságok" című könyve 89. kiadásban 1975-ben jelent meg.
)
A XVIII. század végén honosodott meg e tájon a hagymatermesztés, ami a város gazdasági jólétét alapozta meg.
Az első világháború után, a trianoni békeszerződés következtében a város határszélre került. A nehéz gazdasági körülmények ellenére pezsgő szellemi élet bontakozott ki. Ezt mutatja be többek között állandó kiállításán a József Attila Múzeum.
